<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><!-- generator="wordpress.com" -->
<rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	>

<channel>
	<title>ફિલોસોફી &amp;laquo; WordPress.com Tag Feed</title>
	<link>http://wordpress.com/tag/ફિલોસોફી/</link>
	<description>Feed of posts on WordPress.com tagged "ફિલોસોફી"</description>
	<pubDate>Wed, 23 Jul 2008 06:52:14 +0000</pubDate>

	<generator>http://wordpress.com/tags/</generator>
	<language>en</language>

<item>
<title><![CDATA[શ્રી અરવિંદ: ધ ડિવાઈન લાઈફ]]></title>
<link>http://gujarat1.wordpress.com/2006/09/21/aravind_divinelife/</link>
<pubDate>Thu, 21 Sep 2006 12:02:37 +0000</pubDate>
<dc:creator>હરીશ દવે</dc:creator>
<guid>http://gujarat1.wordpress.com/2006/09/21/aravind_divinelife/</guid>
<description><![CDATA[.
મહર્ષિ અરવિંદની ફિલોસોફીનો એક અંશ: “]]></description>
<content:encoded><![CDATA[<p>.</p>
<p><strong>મહર્ષિ અરવિંદની ફિલોસોફીનો એક અંશ: “ધ ડિવાઈન લાઈફ”માંથી</strong></p>
<p><a HREF="http://gujarat2.wordpress.com/2007/11/15/anamika32/" TARGET="_blank" TITLE="Shree Aurobindo"><strong>મહર્ષિ અરવિંદ</strong></a> વિષે લખવા બેસીએ તો દિવસો લાગે! તેમની ફિલોસોફીને વ્યક્ત કરવા ગ્રંથો ઓછા પડે!</p>
<p>મહર્ષિ અરવિંદની ફિલોસોફી તેમની વિવિધ  કૃતિઓમાં તેમજ વ્યાખ્યાનોમાં વ્યક્ત થયેલ છે. તેમનો એક મનનીય ગ્રંથ છે: “<strong>ધ ડિવાઈન લાઈફ</strong>”. તેમાંના એક અંશનો ગુજરાતીમાં <strong>ભાવાનુવાદ</strong> પ્રસ્તુત છે:</p>
<p>“અજ્ઞેયનું પ્રકટીકરણ આપણી સમક્ષ બે સ્વરૂપે થાય છે: સૃષ્ટિ તથા વ્યક્તિ સ્વરૂપે. તે બે સ્વરૂપોથી આપણે અજ્ઞેયને પામવાનું છે. ઈન્દ્રિયગમ્ય બીજાં રૂપો પણ સૃષ્ટિ અને વ્યક્તિને જ આભારી છે......  પરમ સત્યનું અવતરણ દિવ્ય છે. <strong>દિવ્ય ચેતનાનું અવતરણ</strong> થતું જાય છે અને મનુષ્યની જીવનયાત્રા <strong>ઉર્ધ્વગામી</strong> બને છે. ... મનુષ્યત્વની આપણી આજની ભૂમિકા વચગાળાની છે ... આપણા દૈવી મનુષ્યત્વનું સર્વોચ્ચ લક્ષ્ય <strong>અતિમનસ</strong> – સુપરમાઈન્ડ – છે; સુપરમાઈન્ડ એ જ <strong>સુપરમેન</strong>ની પહેચાન છે. આપણી ઉર્ધ્વગામી યાત્રામાં મનની પેલે પાર, ઉચ્ચતર ભૂમિકા પર પહોંચવાનું છે. મનુષ્યના અસ્તિત્વનો યથાર્થ હેતુ છે <strong>દિવ્ય જીવન </strong>પ્રતિ યાત્રા.”<br />
.</p>
]]></content:encoded>
</item>
<item>
<title><![CDATA[મેટ્રિક્સ અને ભારતીય ફિલોસોફી]]></title>
<link>http://gujarat1.wordpress.com/2006/06/28/%e0%aa%ae%e0%ab%87%e0%aa%9f%e0%ab%8d%e0%aa%b0%e0%aa%bf%e0%aa%95%e0%ab%8d%e0%aa%b8-%e0%aa%85%e0%aa%a8%e0%ab%87-%e0%aa%ad%e0%aa%be%e0%aa%b0%e0%aa%a4%e0%ab%80%e0%aa%af-%e0%aa%ab%e0%aa%bf%e0%aa%b2%e0%ab%8/</link>
<pubDate>Wed, 28 Jun 2006 02:32:18 +0000</pubDate>
<dc:creator>હરીશ દવે</dc:creator>
<guid>http://gujarat1.wordpress.com/2006/06/28/%e0%aa%ae%e0%ab%87%e0%aa%9f%e0%ab%8d%e0%aa%b0%e0%aa%bf%e0%aa%95%e0%ab%8d%e0%aa%b8-%e0%aa%85%e0%aa%a8%e0%ab%87-%e0%aa%ad%e0%aa%be%e0%aa%b0%e0%aa%a4%e0%ab%80%e0%aa%af-%e0%aa%ab%e0%aa%bf%e0%aa%b2%e0%ab%8/</guid>
<description><![CDATA[.
‘મેટ્રિક્સ’ ( Matrix ) રસપ્રદ ફિલ્મ છે: ખાસ ]]></description>
<content:encoded><![CDATA[<p>.</p>
<p>‘મેટ્રિક્સ’ ( Matrix ) રસપ્રદ ફિલ્મ છે: ખાસ કરીને પ્રથમ ભાગ.</p>
<p>પાંચ-છ વર્ષ અગાઉ પ્રથમ વખત ફિલ્મ જોઈ ત્યારે જ મેં માર્ક કરેલું કે આ ફિલ્મ પર ભારતીય ફિલોસોફીની, વિશેષ તો આપણા વેદાંતની ખાસ્સી અસર છે.</p>
<p>ફિલ્મ જોતી વેળા જ સ્પષ્ટ થઈ ગયું કે ફિલ્મની પ્રેરણા, તેનો આધાર જ ‘માયા’ના કંસેપ્ટ પર છે. મોર્ફિયસનું પાત્ર ગહન રીતે આ કંસેપ્ટ સમજાવે છે. ‘મેટ્રિક્સ’ એટલે જ માયા. ફિલ્મમાં વૈજ્ઞાનિક પ્લોટ ડેવલપ કરવા આ માયાને નવી કહાણીને અનુરૂપ નવા સ્વરૂપમાં રજૂ કરી છે.</p>
<p>ફિલ્મનો નાયક નિઓ જે કંપનીમાં કામ કરે છે, તે કંપનીના નામ વિષે વિચાર કર્યો છે? તે કંપનીનું નામ છે “Metacortex”.</p>
<p>તેનો ગર્ભિત અર્થ થાય છે: બુદ્ધિની મર્યાદાથી ઉપર ઊઠવું, તમારા ભૌતિક અસ્તિત્વની સીમાથી ઊંચે જવું, સ્થળ અને કાળના બંધનોથી પર થવું.</p>
<p>વેદાંત પણ આમ જ કહે છે ને? ફિલ્મ પૂરી થઈ ત્યારે અંતિમ ભાગ પર તો હું સ્થિર થઈ ગયેલો.. આપણા એ પ્રાચીન, અમર મંત્રોએ તમારા સૌનું ધ્યાન પણ જરૂર ખેંચ્યું હશે.</p>
<p>હું તો જ્યારે જ્યારે આ ફિલ્મ જોઉં છું, કાંઈક નવું ચિત્ર ઉપસે છે. મઝા આવે છે.</p>
]]></content:encoded>
</item>

</channel>
</rss>
